, 2023/4/11
A cyberpunk filmekben a fejlett technológia, például a számítógépek és az internet jelenik meg egy disztópikus jövőbeli környezetben. A cyberpunk filmek a sci-fi egy alműfaja, amely az 1980-as években alakult ki. Jellemzően egy disztópikus jövőben játszódnak, gyakran egy olyan városban, amelyet csúcstechnológia, fejlett technológia és a társadalmi rend összeomlása jellemez.
Gyakran szerepelnek bennük a mesterséges intelligencia fejlett formái, a virtuális valóság, valamint kibernetikusan feljavított karakterek és világok. A történetek gyakran a technológia és az emberiség kereszteződésére összpontosítanak, és jellemzően olyan társadalmat ábrázolnak, ahol az ember és a gép közötti határok elmosódnak, és ahol a kormányok, a vállalatok és az egyének közötti hatalmi dinamika állandó változásban van.
A cyberpunk filmek egyedi vizuális stílusukról, összetett karaktereikről és elgondolkodtató történeteikről ismertek, amelyek a technológia emberiségre gyakorolt hatását és a gyorsan fejlődő világ következményeit vizsgálják.
Blade Runner (1982)
A Pengefutó egy 1982-es sci-fi film Ridley Scott rendezésében és Harrison Ford főszereplésével. A film egy disztópikus jövőben játszódik, amelyben genetikailag megtervezett humanoidokat, úgynevezett replikánsokat használnak veszélyes vagy alantas munkára a Földön és a földön kívüli kolóniákon. A történet egy Deckard nevű "Pengefutót" (Ford) követ, akinek az a feladata, hogy levadássza és "nyugdíjazza" a gazember replikánsokat. A film az emberiség, az identitás, valamint az ember és a gép kereszteződésének témáit járja körül. A film látványvilága és a hanyatló, neonfényes Los Angeles ábrázolása ikonikussá vált, azóta kultikus klasszikussá és a cyberpunk műfaj egyik meghatározó filmjévé vált. Emellett a valaha készült egyik legjobb sci-fi filmként tartják számon, és maradandó hatással van a sci-fi filmkészítésre.
A Mátrix (1999)
A Mátrix (The Matrix) egy 1999-es sci-fi film, amelyet a Wachowski család rendezett Keanu Reeves főszereplésével. A film egy disztópikus jövőben játszódik, ahol az emberiség csapdába esett egy szimulált valóságban, amelyet érző gépek hoztak létre, hogy megbékítsék és leigázzák őket, miközben testüket energiaforrásként használják. A történet Neo (Reeves), a hacker, aki felfedezi az igazságot a Mátrixról, és csatlakozik a gépek elleni lázadáshoz, amelyet Morpheus (Laurence Fishburne) és Trinity (Carrie-Anne Moss) vezet.
A film a virtuális valóság, a mesterséges intelligencia és a lázadás témáit járja körül, és forradalmasította az akciófilm műfaját a "bullet time" speciális effektek és a drótos koreográfia alkalmazásával. Azóta kulturális jelenséggé vált, és jelentős hatást gyakorolt a populáris kultúrára.
Akira (1988)
Az Akira egy 1988-as anime film, amelyet Katsuhiro Otomo rendezett. A film Tokió egy Neo-Tokyo nevű posztapokaliptikus változatában játszódik, 31 évvel azután, hogy a várost egy rejtélyes robbanás elpusztította. A történet egy Kaneda nevű motorost és barátját, Tetsuót követi, aki egy motorbaleset után erős pszichikai képességekre tesz szert. A film a hatalom, a technológia és az identitás témáit járja körül, miközben Tetsuo képességei elszabadulnak, és a város elpusztításával fenyegetnek. Az Akira animációját és történetvezetését úttörőnek tartják, és széles körben minden idők egyik legjobb animefilmjének tartják, valamint a cyberpunk műfaj egyik meghatározó filmjének. A film a nyugati animációra, képregényekre és filmekre is hatással volt.
Ghost in the Shell (1995)
Egy másik ikonikus animefilm, a Mamoru Oshii által rendezett Ghost in the Shell a mesterséges intelligencia, a tudatosság és az emberiség természetének témáit járja körül. A film egy olyan jövőben játszódik, ahol az emberiség erősen kiborgizálódott, és egy kiborg terrorelhárító terepparancsnokot, a 9-es közbiztonsági részleg vezetőjét, Motoko Kusanagit és csapatát követi, akik egy titokzatos hackerre vadásznak, akit "Bábjátékosnak" hívnak. A Ghost in the Shell animációját és történetvezetését széles körben az anime legjobbjai között tartják számon, és a cyberpunk műfaj klasszikusának számít. A film hatással volt a nyugati animációra, képregényekre és filmekre is, és számos más médiaformában is feldolgozták.
Neuromancer (1984)
A Neuromancer William Gibson 1984-ben megjelent sci-fi regénye. A sci-fi és a noir fiction elemeit ötvöző cyberpunk műfaj egyik legismertebb és legnagyobb hatású könyve. A történet egy disztópikus jövőben játszódik, ahol a világot hatalmas vállalatok uralják, és egy Case nevű, lecsúszott hacker kalandjait követi nyomon, akit egy titokzatos alak, a Wintermute toboroz, hogy végrehajtsa a végső hackelést. A regény a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság és az ember és gép közötti határvonal elmosódása témáit járja körül.
A Terminátor (1984)
A Terminátor egy 1984-es sci-fi film, amelyet James Cameron rendezett, és Cameron és Gale Anne Hurd írt. A film főszereplője Arnold Schwarzenegger a címszereplő "Terminátor", egy kiborg bérgyilkos, akit azért küldenek vissza az időben, hogy megölje Sarah Connort (Linda Hamilton), a Skynet, egy öntudatra ébredő és nukleáris háborút kirobbantó mesterséges intelligencia elleni jövőbeli ellenállás vezetőjének anyját. Michael Biehn játssza Kyle Reese-t, a jövő katonáját, akit Sarah védelmére küldtek vissza az időben. A film az időutazás koncepcióját és annak lehetőségét vizsgálja, hogy a gépek öntudatra ébrednek és az emberiség ellen fordulnak. Klasszikusnak számít, és több folytatást és spin-offot is eredményezett.
RoboCop (1987)
A RoboCop egy sci-fi akciófilm Paul Verhoeven rendezésében, Edward Neumeier és Michael Miner írásával. A film a közeljövőben játszódik a Michigan állambeli Detroitban, ahol Alex Murphy rendőrtisztet (Peter Weller) brutálisan meggyilkolják, majd feltámasztják a kiborg rendőrtiszt RoboCopként. A film a bűnözés, a korrupció és az ember és gép közötti határvonal elmosódása témáit járja körül. RoboCopot három fő irányelvvel programozták be: szolgálja a közbizalmat, védje az ártatlanokat és tartsa be a törvényt. A film kereskedelmi és kritikai siker volt, és azóta több folytatást, tévésorozatot és rebootot is tartalmazó franchise-t hozott létre.
Tron (1982)
A Tron egy 1982-es sci-fi film, amelyet Steven Lisberger rendezett, és Lisberger és Bonnie MacBird írt. A film főszereplője Jeff Bridges, aki Kevin Flynnt, egy számítógépes programozót alakítja, aki csapdába esik egy számítógép által generált virtuális világban, a "The Grid"-ben. Ha már bent van, gladiátorjátékokban kell részt vennie, hogy megmenekülhessen. A film a technológia és a mesterséges intelligencia témáit, valamint a számítógépes rendszerben létező virtuális világ fogalmát járja körül. A Tron a kasszáknál csalódást okozott, később azonban kultikus klasszikussá vált, amelyet a számítógép-generált képek úttörőjeként tartanak számon, és hatással volt a cyberpunk műfaj fejlődésére. A filmből egy franchise is született, amely több folytatást, egy Disney XD animációs sorozatot és egy rebootot is tartalmaz.
Total Recall (1990)
A Total Recall rendezője Paul Verhoeven, írói Ronald Shusett, Dan O'Bannon és Gary Goldman. A főszerepben Arnold Schwarzenegger Douglas Quaid, egy építőmunkás, aki gyanítani kezdi, hogy az élete nem az, aminek látszik, és hogy a múltjára vonatkozó emlékeit talán beültették. A film Philip K. Dick We Can Remember It For You Wholesale című novelláján alapul, és a valóság természetét és az emlékek megváltoztatásának következményeit vizsgálja. A film egy olyan jövőben játszódik, ahol a Földön súlyos túlnépesedés tapasztalható, és az emberek egy marsi kolóniára utazva keresik a menekülést. A kritikusok dicsérték a film speciális effektjeit, akciójeleneteit és alakításait, és kereskedelmi sikert aratott, világszerte több mint 261 millió dolláros bevételt hozott.