Mi az a kriptopénz bányászati pool

Mivel azonban egyre több ember üldözi ugyanazt a blokkjutalmat, a Bitcoin bányászati folyamata idővel egyre nagyobb kihívást jelentett. A jutalmak mennyisége ugyanis négyévente fokozatosan a felére csökken, így az egyes bányászok számára, akiknek idővel nagyobb számítási erőforrásokat kell beosztaniuk, kevésbé lesz kifizetődő.

A PoW (proof-of-work) konszenzusmechanizmust alkalmazó blokkláncprotokollokon elérhető bányászati folyamat alkalmazásspecifikus integrált áramköröket (ASIC) igényel, amelyeket nagyméretű rigek formájában kell telepíteni, hogy a matematikai problémák összetett jellegét egy blokk bányászatához szükséges idő alatt teljesíteni lehessen. A bányászati algoritmus növekvő nehézségével és a blokk bányászatáért járó jutalmak idővel történő csökkenésével lehetetlenné vált, hogy egyetlen személyi számítógéppel sikeresen bányásszon egy blokkot.

Ez hozta előtérbe a kriptopénz bányászpool fogalmát, ahol az egyes bányászok vagy felhasználók összefognak és egyesítik számítási erőforrásaikat, hogy növeljék esélyeiket egy blokk bányászására és megosszák egymás között a kapott jutalmakat. 2010 óta létezik, amikor a Slush Pool az első Bitcoin bányászpoolként megalakult, és ma már számos népszerű bányászpool létezik olyan kriptovaluták számára, mint az Ether.

A saját műszerfalukkal ellátott bányászpoolok, amelyek olyan szempontokról tájékoztatnak, mint a bányászhardverek állapota, az aktuális hash-ráta, a becsült bevétel és egyéb paraméterek, lehetőséget nyújtanak a kriptohasználóknak, hogy következetesen részt vegyenek egy adott kriptopénz bányászati folyamatában, és rendszeres jutalmakat kapjanak a hozzáadott számítási teljesítmény arányában.

A kriptopénz bányászati folyamatának megértése

Mielőtt belemerülnénk abba, hogy mi is az a kriptopénz bányászpool, és hogyan csatlakozhat egy magánszemély egy ilyenhez, nézzük meg, hogyan zajlik a kriptopénz bányászat, és értsük meg a legfontosabb nehézségeket. Először is, bármely PoW blokklánc protokoll esetében a bányászat folyamata a natív tokenjének számítási teljesítményt igénylő matematikai feladatok megoldását jelenti, ahol a helyes válasz a blokk hash-számaként jelenik meg, és jutalomban részesül az a szervezet, amelyik a leggyorsabban oldja meg a feladatot.

Ezek a jutalmak natív tokenek formájában kerülnek bemutatásra, a bányászati folyamatot pedig úgy programozzák, hogy egy új tranzakciós blokk bányászására meghatározott idő elteltével kerüljön sor. A Bitcoin esetében ez az idő körülbelül tíz perc, a komplexitás, vagyis a hash-ráta pedig a hálózaton rendelkezésre álló számítási teljesítmény függvényében módosul. Nagyobb számítási teljesítmény esetén a hash-ráta arányosan növekszik, és még nagyobb számítási teljesítményt igényel ahhoz, hogy az egyes ciklusidőkön belül esélye legyen a matematikai rejtvény megoldására.

Ez az oka annak, hogy a kriptovaluta-bányászok a személyi számítógépek vagy a CPU-bányászatról áttértek a grafikus feldolgozóegységek (GPU-k) használatára, és mostanra teljesen áttértek a több száz ASIC-t használó, egyedi fejlesztésű berendezésekre a kriptovaluta-bányászat érdekében. Ezek az ASIC-bányászok folyamatosan fejlődnek, és a legújabb chiptechnológiát használják, hogy olyan hash-rátát biztosítsanak, amely növelheti a Bitcoin vagy bármely más kriptopénz bányászatának esélyét.

A hash-ráta, az energiafogyasztás, a termelt zaj és a napi nyereségesség függvényében az olyan ASIC-bányászok, mint a Bitmain Antminer S19 Pro, az AvalonMiner 1166 Pro és a WhatsMiner M32 ma a kriptobányászok körében kedveltek. Akár új tokenek kibocsátásáról van szó a rendszerbe, akár a tranzakciók ellenőrzéséről és blokkok formájában történő hozzáadásáról a nyilvános főkönyvhöz, a bányászati folyamat egyre keményebbé válik, mivel több bányász versenyez ugyanazért.

Mivel egy Bitcoin-blokk bányászatáért 6,25 BTC jutalom jár, ez pénzügyileg igen jövedelmező, és sok bányászt arra ösztönzött, hogy drága ASIC-bányászok vásárlásával növelje számítási kapacitását. Alternatívaként azok, akik inkább a meglévő számítási kapacitásukat szentelnék a kisebb, de állandó jutalmak megszerzésére, inkább csatlakoznak egy kriptopénz-bányász poolhoz, mint például az F2pool, a Slush Pool vagy az AntPool, és szívesen egyesítik az erőforrásokat, és napi jutalmat kapnak a hozzájárulásukért.

Hogyan működnek a kriptobányászati poolok?

A kriptopénz bányász pool bányászok gyűjteménye, akik egy egységként működnek együtt, hogy növeljék egy blokk bányászatának esélyeit, és a blokk sikeres bányászatához hozzájáruló számítási teljesítményük arányában osszák meg egymás között a jutalmakat. A bányászpool üzemeltetője olyan tevékenységeket irányít, mint például az egyes pool-tagok által végzett munka nyilvántartása, a hash-jeik kezelése, a jutalomrészek kiosztása az egyes tagok között, sőt az egyes tagok által egyénileg elvégzendő munka is.

Cserébe az egyes tagoknak kiosztott jutalmakból levonásra kerül egy bányászpool-díj, amelyet a pool-megosztási mechanizmus alapján számítanak ki, és attól függően, hogy ezek a kriptopénz-bányászpoolok hogyan osztják meg a jutalmakat, lehetnek arányos típusúak, pay-per-share típusúak vagy teljesen decentralizált peer-to-peer (P2P) pool típusúak. Egy arányos bányászpoolban a számítási teljesítményüket felajánló bányászok részesedést kapnak addig az időpontig, amíg a pool sikeresen bányászik egy blokkot, amelyet aztán az egyes pool-tagok által kapott részesedések számával arányos jutalmakká alakítanak át.

A részvényenként fizetett poolok némileg eltérnek az arányos pooloktól abban az értelemben, hogy minden tag naponta beválthatja a kapott részvényeket, függetlenül attól, hogy a pool sikeresen talált-e blokkot. Végül, de nem utolsósorban a P2P kriptopénz bányász poolok fejlettebb változatok, ahol a pool teljes tevékenysége külön blokkláncba van integrálva, hogy megakadályozzák, hogy az üzemeltető vagy bármelyik szervezet becsapja a pool tagjait. Függetlenül attól, hogy milyen típusú pool-t választunk, fontos ellenőrizni, hogy a kriptobányászati pool nyereséges-e, miután elemeztük a szükséges számítási teljesítményt, a felmerülő áramköltségeket, az alkalmazandó bányászati pool díjat és azt, hogy milyen gyakran fizetnek ki a kriptobányászati poolok.

Általában a különböző kriptopénz bányászpoolok a realizált bevétel 2-4%-a közötti összeget számítanak fel, a legtöbbjük pedig napi kifizetési mechanizmust kínál a nap előre meghatározott időpontjában. A hozzájárulók számára azonban gondosan meg kell állapítani a dedikált ASIC bányászok beszerzési költségeit és a működtetésükhöz szükséges rendszeres áramköltséget, hogy megértsük, nyereségesek-e a kriptobányászati poolok.

Melyek a különböző típusú kriptobányászati poolok, és hogyan kezdjünk el bányászni egy poolban?

Számos neves kriptopénz bányász pool áll rendelkezésre az egyéni bányászok számára, akik csatlakozhatnak és elkezdhetnek hozzájárulni. A Binance, az AntPool, az F2pool, a Pool BTC és a Slush Pool a legismertebb kriptopénz bányász poolok közé tartozik, amelyek példás teljesítményt nyújtanak az üzemidő hatékonysága és a pool tagok számára történő rendszeres kifizetések tekintetében. Valójában a Slush Pool több mint 1,3 millió BTC bányászatáért volt felelős a megalakulása óta, segítve több mint 15 000 kis egyéni bányásznak, akik együttesen a teljes Bitcoin-hálózat 5-8%-át kitevő teljes hash-ráta mellett bányásszák a Bitcoint.

Ahelyett, hogy egy Bitcoin bányászpoolban vennének részt, az egyéni bányászok más kriptovaluták, például a Litecoin bányászatához is csatlakozhatnak. Az Ethereum bányászati poolok közül az Ethermine, a 2Miners, az F2pool, a Nanopool és az Ezil a bevált lehetőségek közé tartozik, amelyek közül a felhasználók választhatnak, mindegyik más hálózati hash-rátát kínál, és több száz vagy több ezer egyéni bányászt foglal magában. Annak kiválasztása, hogy melyik kriptopénzzel kezdjünk bányászni, az árstabilitástól, a tisztességes jutalmak folyamatos megszerzéséhez szükséges hash-ráta mértékétől és a bányászplatform díjaitól függ, amelyek levonják a teljes bevételt.

A kriptopénz bányászplatformra való regisztráción kívül az egyéni bányászoknak rendelkezniük kell bányászhardverrel egy vagy több ASIC bányászgép formájában, telepített bányászszoftverrel és egy biztonságos kriptopénz tárcával a jutalmak és egyéb kriptotartalmak tárolásához a tranzakciók lebonyolításához. Minél több tőkét fektetnek be a fejlett bányászati berendezésekbe vagy felszerelésekbe, annál nagyobb az esély a magasabb jutalmak megszerzésére, feltéve, hogy a teljes hardvert a kriptopénz-bányászat céljára szánják. Emellett a gyors internetkapcsolat és a szünetmentes áramellátás elengedhetetlen ahhoz, hogy a bányászpool üzemeltetője által kiosztott munkát a lehető leggyorsabban el lehessen végezni.

A kriptobányászati pool előnyei és hátrányai

A kriptopénz bányászpoolok még a kisebb bányászoknak is lehetőséget kínálnak arra, hogy a számítási erőforrásaikat rendszeres jövedelemszerzésre használják anélkül, hogy nagy összegeket kellene befektetniük egy dedikált bányászati berendezés kifejlesztésébe, amely akár több millió dollárba is kerülhet. A rendszeres kifizetések, a jutalompotenciál egyértelmű és valós idejű átláthatósága, valamint a pool-üzemeltető professzionális irányításának előnyei csak néhány a kriptobányász-poolhoz való csatlakozás előnyei közül.

Azonban nem minden kriptobányász-pool biztonságos, amint azt a Poolin is bizonyította, amely nemrég bejelentette, hogy felfüggeszti a BTC és Ether

a kifizetéseket likviditási aggályok miatt. Ráadásul, figyelembe véve, hogy a kriptobányászati poolok úgy keresnek pénzt, hogy a bányászati tevékenységgel szerzett jutalmakból levonják a bányászpool díját, az egyes pool-tagok tényleges jövedelme lényegesen alacsonyabb, mint ami az egyedüli bányászok esetében lehetséges.

Ráadásul a még a bányászpoolok tevékenységének folytatásához szükséges berendezések is nagyon drágák lehetnek, és a nyereséget aránytalanul nagy mértékben befolyásolhatja az áram- vagy internetköltségek bármilyen növekedése.